A kérdőív készítés folyamata lépésről lépésre

A következőkben kitérek arra, hogy hogyan kell egy kérdőívet jól megszerkeszteni. Mire kell odafigyelni a kérdőív szerkesztése során? Mielőtt belemerülnénk abba, hogy hogyan is kell egy kérdőívet jól megszerkeszteni tisztáznunk kell azt, hogy első lépésben a hipotéziseket kell kidolgozni. A kérdőív kérdéseit a hipotézisek alapján előnyös csoportosítani. Honnan tudod, hogy mennyire volt sikeres egy kérdőív megszerkesztése? Részben abból, hogy hány megkérdezett volt hajlandó ezt kitölteni, illetve, hogy mennyire használhatóak a kapott eredmények. Na de hogyan is kell egy kérdőívet megszerkeszteni? A következőkben igyekszem minden fontosabb lépésre kitérni.

A kérdőív készítésének folyamata

  1. Előkészítési fázis: kutatási terv meghatározása
  2. Kérdőív szerkesztése: kérdőív témaköreinek, kérdéseinek a kidolgozása
  3. Próbalekérdezés: A próbalekérdezés szerepét nem szabad alábecsülni. Sokan hajlamosak arra, hogy az időhiány következtében kihagyják ezt a lépést. Azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy a próbalekérdezés kihagyása miatt olyan problémák merülhetnek fel az adatelemzés során, amelyek megoldása sokkal több idő és energia ráfordítással jár, mint gondolnánk.
  4. Véglegesítés: a kérdőívek kitöltése, kiküldése a célcsoport számára

A kérdőív szerkezeti felépítése

  1. Bevezető rész: Egyértelműen kell megfogalmazni, hogy mit várok el a kérdőív kitöltőjétől. Meg kell fogalmazni a kutatás célját. Meg kell határozni a visszaküldés módját, határidejét, kitöltés módját. Megfelelő megszólítással kell kezdődnie, illetve köszönettel végződnie.
  2. Általános, szocio-demográfiai jellemzők: nem, életkor, lakhely
  3. A kutatási témához kapcsolódó kérdések témakörönként
  4. "Köszönjük, hogy kitöltötte a kérdőívünket."

Mire figyelj oda a kérdőív készítése során?

  • Csoportosítsd a kérdéseket témakörök alapján
  • A kérdések minden válaszadó számára egyértelműek kell legyenek, a válaszadók egységesen kell értelmezzék.
  • A témaköröket logikai sorrend alapján kell felépíteni. Az egyszerűbb kérdéseket a kérdőív elejére, míg az összetettebb kérdéseket ajánlott a kérdőív vége fele feltenni.
  • A kérdések semlegesek kell legyenek: a kérdés ne befolyásolja a válaszadót semmilyen irányba.
  • A kérdőív ne legyen túl hosszú, mert ez pontatlan válaszokhoz vezethet.

A kérdőív kérdések típusai

A kérdésfajtákat, kérdéstípusokat különböző szempontok alapján lehet csoportosítani:

Céljuk szerint: bevezető (kontaktusteremtő), átvezető, tárgyköri, ellenőrző, személyes.

A kérdésfeltevés módja szerint: direkt vagy indirekt (dialóguskérdés, projektív teszt, asszociációs teszt).

A mérési szint, vagyis a mérési skálák alapján: nominális, ordinális, intervallum, arányskála.

Válaszlehetőség szerint: nyílt, zárt, félig zárt.

  • Nyílt kérdések: a válaszadó a saját szavaival fogalmazhatja meg a válaszát. Hátránya, hogy az adatelemzés során időigényesebb a feldolgozásuk, míg előnyük, hogy előre nem tervezett információkat is lehet szerezni velük, például a válaszadó írásminősége, fogalmazásmódja is további háttérinformációkat hordozhat.
    Példa
    Mi jut eszébe először Spanyolországról? ...............
  • Zárt kérdések: előnye, hogy gyorsan fel lehet dolgozni a válaszokat. A zárt kérdések lehetnek: kétkimenetelű, többkimenetelű (ezen belül: szelektív vagy kombinatív).
    Példa: Az Ön neme?1.Fiú  2. Lány
  • Félig zárt kérdések: a válaszlehetőségek mellett az "Egyéb" kategóriába a válaszadó megfogalmazhatja saját szavaival a válaszát. Ez a kérdéstípus átmenet a nyílt és zárt kérdések között. Tehát ebben az esetben a kérdőív kitöltője választhat az előre megadott válaszok közül, de ha egyiket sem találja számára megfelelőnek, akkor lehetősége van az egyéb opció megjelölni, amelyet részletesen kifejthet, hogy mi az.

Az irányultság szerint lehetnek:

  • Közvetett kérdések (indirekt), amelyeknek válaszai alapján következtethetünk a válaszadó attitűdjére. Az ilyen jellegű kérdésekkel arra szeretnénk rájönni, hogy a válaszadó hogyan vélekedik a gyógyszerekről, mennyire bízik az orvostudományban.
    Példa
    Mit tesz Ön abban az esetben, ha a gyereke megfázik?
    1. Rögtön orvoshoz fordulok és/vagy gyógyszert adok neki
    2. Gyógynövényteát, citromot, gyömbérét vagy egyéb természetes kivonatot adok neki, ha napok után sem javul az állapota, akkor fordulok orvoshoz/váltok gyógyszerre
    3. Gyógynövényteát, citromot, gyömbérét vagy egyéb természetes kivonatot adok neki, ha napok után sem javul az állapota, akkor más természetes módszert keresek a gyógyítására
    4. Egyéb: ………………………………………………………
  • Közvetlen kérdések (direkt), amely során konkrétan rákérdezzük a szükséges információra pl. Hány éves Ön? …………..

Mit kell elkerülni a kérdések megfogalmazása során?

A nem konkrétan, egyszerűen megfogalmazott kérdések olyan hibákhoz vezetnek, amelyeket az adatfeldolgozás során nem lehet kijavítani, átírni.

A kérdőív ne legyen túl hosszú. Mit tegyél ha mégis sok kérdésre keresed a választ? Ilyenkor ajánlatos átalakítani egyes kérdéseket táblázatos kérdésekké, ezzel csökkenteni lehet a kérdőív hosszúságát.

Egy kérdésben mindig csak egy és csakis egy kérdést tegyünk fel!

Gyakran látunk olyan kérdést, ahol meg vannak adva a válaszlehetőségek, és utána lehet magyarázni a választ. Erről a kérdés típusról gyakran feltételezik, hogy jó példa az olyan kérdésekre, amelyek átmentet képeznek a zárt és a nyitott kérdések között. Viszont ez a kérdés nem átmenet, hanem egy olyan kérdés, amely két kérdést foglal magába: egy zárt és egy nyílt kérdést. 

Hibás kérdésre példa
Ön szerint reálisak az albérlet árak Budapesten? 
1. Igen, mert ......
2. Nem, mert ......

Helyes kérdésre példa
Első kérdés: Ön szerint reálisak az albérlet árak Budapesten?
1. Igen 2. Nem
A második kérdés: Kérem, fejtse ki a véleményét.......

További fogalmak, amelyeket jó ha ismerünk:

Direkt kérdés: "igen-nem" válaszos kérdések, célja az állásfoglalásra való késztetés.

Indirekt kérdések: nem késztet azonnali állásfoglalásra, hanem több kérdésen keresztül méri a megszerezni kívánt információt. Indirekt kérdéseket a standardizált kérdőívekben ritkán alkalmaznak, mégpedig azért, mert az eredmények értelmezése statisztikai módszerekkel nem lehetséges. Ezt a kérdéstípust főként kvalitatív eljárások során alkalmazzák.

Explicit vagy implicit kérdésről is beszélhetünk. Az explicit: egyenesen, közvetlenül kérdezünk rá az információra. Implicit: a válaszok alapján csak következtetni lehet a keresett információra.

2 responses to “A kérdőív készítés folyamata lépésről lépésre

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.