A szekunder kutatás fogalma és jellemzői

Szekunder kutatásnak nevezzük azokat az információgyűjtő módszereket, amelyek során olyan adatokat használunk fel, amelyeket már korábban összegyűjtöttek, viszont az adatgyűjtés más céllal valósult meg, nem az adott tanulmány vagy kutatás részét képezi. Tehát a lényege az, hogy ezeket az adatokat egy másik probléma megoldására gyűjtötték. Az ilyen adatok elemzése segít meghatározni és megközelíteni a kutatási problémát.

Példa: Népszámlálási adatok.

Előfordulnak olyan tanulmányok is, ahol elegendő csak szekunder információkat felhasználni, ám legtöbb felmérés esetén szükség van saját kutatásra is, a szekunder információk csak egy részét képezik az átfogó kutatásnak. Szekunder adatokat minden kutatásnál fel lehet használni. A téma milyensége és a beszerzett adatok függvénye, hogy milyen más adatokkal kell kibővíteni a tanulmányt.

Marketingkutatások során gyakran használnak fel más céllal összegyűjtött adatokat. Például ha egy minőségi borokkal foglalkozó borászat új szaküzletet szeretne nyitni és még nem döntötte el, hogy az ország mely részén, akkor a döntéshozatal során felhasználhat már olyan meglévő piacfelméréseket vagy akár szociológiai kutatásokat is, amelyek az alkoholfogyasztási szokásokat vizsgálják. Általánosan a jövedelemszinttel és élet színvonallal kapcsolatos felmérések adatai is hasznosak, hiszen, feltételezhető, hogy a minőségi borok fogyasztása valószínűleg a magasabb életszínvonalú lakosság körében elterjedt.

Milyen esetben használjunk szekunder kutatást?

szekunder kutatás
  • Ha már egy meglévő kutatást szeretnénk megismételni, más helyszínen elvégezni (például ha megszeretnénk nézni a vallásossággal kapcsolatos attitűdöket Ócsán, ebben a témában már több magyar nyelvű tanulmány és felmérés is készült, amelyeket fel lehet használni)
  • ha a kutatás témájának a pontosítása, a kutatás részleteinek átgondolása vagy ötletgyűjtés a cél
  • a célcsoport meghatározása során
  • a kutatási módszer kiválasztása során
  • viszonyítási, összehasonlítási alapnak, például idősoros vizsgálatok során ideális.

A szekunder információforrások jellemzői

A szekunder kutatás során számos információforrást felhasználhatunk. Az adatokat megszerezhetjük első kézből vagy másodlagos forrásokból is juthatunk információhoz, viszont figyelembe kell venni, hogy az adatok pontosságát csökkentheti, ha másodlagos forrásból jutottunk hozzá. Tehát amennyiben van rá lehetőség, akkor ajánlott az elsődleges forrás felkutatása.

A kutatásunk során felhasználhatunk hivatalos adatokat, más szakemberek munkáját, és még számos egyéb adattal találkozhatunk az interneten, amelyek relevánsak lehetnek, de az információforrás hitelességét mi magunk kell leellenőrizzük, mert az információ forrás megbízhatósága egyféle garancia a kapott információk megbízhatóságára. Éppen ezért legyünk körültekintőek, főleg ha az interneten keresgélünk. Inkább szaklapokban, egyetemek oldalán nézelődjünk.

A kívánt információhoz hozzájuthatunk díjmentesen, ellenben vannak olyan adatok is, amelyekhez csak akkor férünk hozzá, ha fizetünk érte.

Mire figyeljünk a forrás kiválasztásánál?

A források kiválasztásánál meg kell győződni a forrás hitelességéről, objektív mivoltáról, mivel esetenként torz információkkal is találkozhatunk, például a reklámok esetében.

Javasolt olyan források felhasználása, amely tartalmazza a következő elemeket:

  • A szerző neve (esetenként egyéb titulus megnevezése)
  • A keltezés időpontja
  • A kutatás pontos részletei: a kutatás helyszíne, a kutatás időpontja, a minta nagysága, módszertan, reprezentativitás

Miket használhatunk fel egy szekunder kutatás során?

  • Más kutatások, tanulmányok eredményeit
  • Lokális, országos, nemzetközi statisztikákat
  • Kutatóintézetek felméréseit
  • Egyetemek, oktatási intézmények felméréseit
  • Kormányoldalak jelentéseit, adatait
  • Piackutató cégek felméréseit
  • Vállalkozások belső adatait

Hol juthatunk hozzá szekunder adatokhoz?

A szekunder kutatást, nem véletlenül, „íróasztal kutatás”-nak is szokták nevezni, hiszen sok esetben a szekunder adatgyűjtés interneten és könyvtárban történik, amely során számos online vagy offline forrás áll rendelkezésünkre:

  • Szakkönyvek
  • Tanulmányok
  • Szaklapok és folyóiratok
  • Publikációs anyagok
  • Statisztikai kiadványok
  • Fórumok
  • Kutatóintézetek
  • Statisztikai hivatalok
  • Egyéb intézmények pl. pénzügyi hivatal
  • Konferencia kiadványok
  • Egyetemek, oktatási intézmények kutatásai
  • Vállalkozások belső adatai

Az önkormányzatok többnyire ingyenes közérdekű adatokkal rendelkeznek és bárki számára hozzáférhetőek, hasznos információval szolgálhatnak a gazdasággal kapcsolatos felmérésekhez. Bármi is legyen a kutatási témánk, érdemes a kutatást a statisztikai hivataloknál kezdeni, hiszen ott rengeteg témával kapcsolatosan találhatunk információt, akár országos szinten is olyan adatokkal rendelkeznek, amelyeket saját kutatás révén nem tudnánk begyűjteni. Ilyen például a Központi Statisztikai hivatal vagy az EUROSTAT, ahol nemzetközi adatokat is találunk.

A szekunder kutatás előnyei

  • Legfontosabb előnyei a költséghatékonyság és gyorsaság. A terepmunka egyaránt költséges és időigényes, valamint több személy bevonását igényli, ezzel ellentétben a szekunder kutatást egy ember is elvégezheti és előfordulhat, hogy csak internethozzáférés szükséges az adatok megszerzéséhez
  • könnyen feldolgozható és kezelhető adatok
  • a felmérésünk során szükségünk lehet olyan információkra is, amelyeket mi magunk nem lennénk képesek megszerezni, viszont elérhetőek egyes intézményeknél. Például a népességszámlálás adatai. Szintén hasznos információkat találhatunk az országos statisztikai hivatalok honlapján vagy az EU és ENSZ felméréseiben
  • Az adatok megszerzése után is eldönthető, hogy elegendő-e a kapott információ vagy szükség van más felmérésekre is.
  • Lehetőség van visszamenőleges, idősoros adatok megszerzésére is.

A szekunder kutatás hátrányai

  • Az adatok megbízhatósága és hitelessége megkérdőjelezhető. Nem tudhatjuk biztosan, hogy az adatgyűjtés mennyire volt precíz és pontos.
  • Az adatokat más célból gyűjtötték, ez által nagyon valószínű, hogy nem minden paraméter egyezik a mi kutatásunkban elvártakkal vagy az információ nem célcsoport-specifikus.
  • Az adatok elavultsága. Viszonylag nehéz olyan adatbázist találni, amely nem szorul frissítésre. A téma függvénye, hogy mennyire naprakész adatokra van szükségünk. Például, ha egy város felekezeti hovatartozását szeretnénk megnézni, akkor az egy-két évvel korábbi adatok is megfelelőek, hiszen egy év alatt nem változik számottevően a felekezeti hovatartozásnak az eloszlása. Viszont amennyiben piackutatást szeretnénk végezni, akkor az egy évvel ezelőtti adatok elavultnak számítanak, hiszen egy év alatt számos dolog megváltozhatott, amely befolyással bír az adott vállalkozás, termék vagy szolgáltatás piaci helyzetére.
  • Megtörténhet, hogy a kapott információk nem elegendőek minden kutatási kérdésünk megválaszolására, viszont ha túl sok az adat, akkor nehézségekbe ütközhetünk a releváns adatok kiszűrése során, ami további komplikációkat okozhat.
  • Előfordulhat, hogy az adatok nem átláthatóak, nem egyértelműek, ezáltal téves következtetésekhez is vezethetnek.

Vélemény, hozzászólás?

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019