A mérési szint nem más, mint a változók osztályozása bizonyos jellemzők alapján. Ez azért fontos, mert a változók mérési szintje szabja meg, hogy milyen statisztikai műveleteket lehet velük végezni, milyen típusú mutatókat lehet használni, illetve a statisztikai tesztek, próbák kiválasztásában is nagyon fontos szerepet játszanak. Tehát egy változó mérési szintje alapvetően meghatározza, hogy az elemzés során milyen módszereket lehet használni.

Ez az osztályozás hierarchikus felépítésű, mivel minden mérési szint rendelkezik minden őt megelőző mérési szint tulajdonságával, így például az intervallumskála rendelkezik az ordinális és nominális skála tulajdonságaival is.

A statisztikában 4 mérési szintet különböztetünk meg:

  • 1. Nominális – más néven: névleges
  • 2. Ordinális- más néven: sorrendi
  • 3. Intervallum- más néven: különbségi
  • 4. Arányskála

Az intervallum, illetve az arányskála mérési szintű változók esetében nagyon kevés kivétellel mindig ugyanazon statisztikai próbákat, teszteket alkalmazzák a kutatók, ezért a következőkben ezt a két mérési szintet egyként fogom kezelni.

 

A mérési szintek jellemzőiNominálisOrdinálisIntervallum/ Arányskála
Megállapítható, hogy egyes értékek melyik egységekhez tartoznak.
Értékei sorrendbe rendezhetőek.
Értékeivel végezhetőek matematikai műveletek.
pl. kivonás, átlag

 

Nominális mérési szint

A nominális mérési szintű változó értékei között csak minőségi különbség van. Ez a legegyszerűbb és legkevésbé informatív mérési fokozat. Nem tudjuk megmondani, melyik érték nagyobb vagy kisebb, mint a másik, csak annyit tudunk, hogy nem egyenlő, nem egyforma, vagyis nem ugyanaz a kettő. A középértékek közül csak a módusz, azaz a leggyakoribb érték határozható meg. Az elemzéseket, értelmezéseket kereszttáblával, chi négyzet próbával és a nominális változók közötti kapcsolatokat mérő mutatókkal végezhetjük. Az értékek ábrázolása oszlopdiagrammal, illetve kördiagrammal történhet.

Más néven: névleges mérési szint

Nominális mérési szint jellemzői

  • Az értékekkel nem lehet matematikai műveleteket végezni, pl.kivonás.
  • A változó értékei nem állíthatók sorrendbe.
  • Az egységekhez hozzátartozó számértékeknek nincs mértékegysége, tulajdonképpen csupán egy megkülönböztető címkéről beszélhetünk.

Nominális mérési szintű változók: Nem: 1- Férfi, 2- Nő

Ordinális mérési szint

Az ordinális mérési szintű változó esetében nemcsak a skálaértékek azonos vagy nem azonos volta, hanem azok sorrendisége is az egységek között fennálló valós viszonyokat írja le. Az egységekhez hozzárendelt számértékek sorrendje az adott egységek valamilyen szempontból vett sorrendjét mutatja. Vagyis az egyes attribútumok a vizsgált tulajdonsággal relatíve kisebb vagy nagyobb mértékben rendelkeznek. Az értékek ábrázolása oszlopdiagrammal és kördiagrammal végezhető.

Az ordinális mérési szint rendelkezik mindazon jellemzőkkel, mint a nominális mérési szint. Plussz, még ehhez hozzájön az, hogy az adatok sorba rendezhetők. A következő módszereket alkalmazzák a leggyakrabban az ilyen mérési szintű változók esetében: percentilis, medián, rangkorreláció, Friedman-próba, ANOVA. Marketingkutatásban a relatív attitűd, vélemény, percepció és preferencia mérésében alkalmazzák.

Más néven: sorrendi -, rendezéses -, rangsoroló mérési szint

Példa: Iskolai végzettség: 1- Alapfokú, 2- Középfokú, 3- Felsőfokú

Az ordinális mérési szintű változó jellemzői

  • Nem csak az ismérvértékek különbsége hordoz információt, hanem azok sorrendje is.
  • A matematikai műveleteknek nincs értelme.
  • Meg tudjuk mondani, melyik érték nagyobb vagy kisebb a másiknál.
  • Nem tudjuk, hogy mekkora az értékek közötti különbség.
  • Maguk a számértékek nem hordoznak információt, csakis azoknak a sorrendje.
  • Nincs mértékegysége.

Intervallum mérési szint

Intervallum – más néven: különbségi – mérési szintű változónak nevezzük azt a változót, amelyiknek:

  • értéke egy szám, amelynek önmagában jelentése van, nincs szükség címkére az értelmezéséhez
  • kezdőpontja viszonylagos, nem egyértelmű
  • a skálaértékek közötti arányokat nem lehet meghatározni
  • meg tudjuk állapítani, hogy két felvehető érték között mekkora a távolság
  • meg tudjuk állapítani, hogy mennyivel nagyobb egyik érték a másiknál
  • viszont arra nem tudunk választ adni, hogy hányszor nagyobb az egyik érték, mint a másik
  • értelmezni tudjuk az értékek közötti különbségeket (lehet őket kivonni, összeadni)
  • Van mértékegysége!

Példa: A klasszikus példa intervallum mérési szintű változóra a hőmérséklet, hiszen nincs abszolút 0 pontja vagyis kezdőpontja, a víz fagyáspontjának választása esetleges, hiszen függ az alapul vett hőmérsékleti skálától. Itt a 0 fok megegyezéses (nem ugyanannyi, mint Fahrenheitben), és nem mondhatjuk, hogy az 5 fokos „meleg” ötször melegebb, mint az 1 fokos. Ha tegnap 2 fok volt, ma pedig 6 fok van, akkor azt tudjuk, hogy, 4 fokkal melegebb lett, de azt nem állíthatjuk, hogy 3-szor melegebb van, mint tegnap.

Más példa: naptári idő, intelligencia-szint, azok a kérdések, ahol: “Értékelje 1-től 5-ig…”

Intervallum mérési szintű változó jellemzői

Általában ezek a változók folytonos változók, illetve olyan diszkrét változók, amelyek feldolgozás szempontjából folytonosnak tekinthetők. Ezek a skálák rendelkeznek mindazokkal a tulajdonságokkal, mint a nominális és ordinális skálák. Tehát a középértékek közül mind a helyzeti középértékek, a módusz és a medián, mind a számított középértékek, így a számtani átlag is számítható és értelmezhető. A szociológiai adatfelvételekkor viszont ritkán találkozunk intervallum skálával.

Ábrázolásmódja a pontdiagram, vonaldiagram, hisztogram, doboz-diagram (box-plot) lehet.

Arányskála mérési szint

Az arányskála mérési szintű változó a legtöbb információt nyújtja, ugyanakkor a legmagasabb mérési szint.

Példa: életkor, magasság, testsúly, havi nettó jövedelem, stb.

Az arányskála mérési szint jellemzői

  • Ez a legtöbb információt nyújtó mérési szint.
  • A kezdőpontja egyértelműen adott és rögzített. Vagyis létezik abszolút nulla pontja. Pl.: ha 0 Ft-ot kerestem, akkor nem kerestem semmit. Tehát értelmezhető a kezdőpontja.
  • Bármely két skála-érték egymáshoz viszonyított aránya egyértelműen meghatározható, azaz információt hordoz.
  • Értékeivel matematikai számítások végezhetők.
  • Általában folytonos változó.
  • Minden olyan tulajdonság jellemző rá, ami jellemzi a nominális, ordinális és intervallum mérési szintű változókat.

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019