A gyakoriság azt mutatja meg, hogy egy adat hányszor fordul elő., míg a relatív gyakoriság azt mutatja meg, hogy az össz elemszámhoz, mint száz százalékhoz képest, hogyan oszlanak meg az egyes csoportok között a minta elemei. Tehát ez nem más, mint az értékek mintabeli előfordulásának az aránya. Egyszerűen úgy számítható ki, hogy elosztjuk (mármint az SPSS elosztja) az abszolút gyakoriságot a minta elemszámmal. Gyakran százalékban adják meg. A relatív gyakoriságokat az SPSS a Percent oszlopban tűnteti fel. Az elemzések során mi a Valid Percent oszlopban levő gyakoriságokat kell elsősorban elemezzük.

Egy változó gyakorisága megmutatja, hogy egy adat hányszor fordul elő. Vagyis az egyes adatok előfordulásának számát gyakoriságnak nevezzük. A lehetséges értékeket gyakoriságukkal együtt egy táblázatban foglaljuk össze. Ezt nevezzük gyakorisági eloszlásnak. A gyakorisági eloszlás mutatja meg, hogy a minta egyes elemei hogyan, milyen mértékben oszlanak meg a különböző csoportok között.

A relatív gyakoriság jellemzői

  • 0 és 1, illetve 1% és 100% közötti értékeket vehet fel.
  • Összege mindig 1, illetve 100%.

A relatív gyakoriság és a gyakoriságok típusai

A Frequency oszlop tartalmazza az abszolút gyakorisági eloszlást, vagyis minden érték mintabeli előfordulásának számát.

A Percent oszlop a relatív gyakorisági eloszlást tartalmazza, ami az értékek mintabeli előfordulásának az aránya. Ez egyszerűen úgy adódik, hogy elosztjuk (mármint az SPSS) az abszolút gyakoriságot a minta elemszámával.

A Valid Percent a relatív gyakoriság, amely nem az adattábla teljes elemszámára arányosítja az abszolút gyakoriságot, hanem a változó valós, nem hiányzó értékeinek a számára.

Cumulative Percent – a kumulált gyakoriság a relatív gyakoriságok kumulálását, összegzését jelenti.

Mikor kell a relatív gyakoriságot elemezzem?

A gyakorisági eloszlás táblázatát minden egyes adatelemzés során le kell kérni, minden egyes kérdés esetében.

Mikor szükséges a kumulatív gyakoriság elemzése?

Amikor meg szeretnénk határozni, hogy hány darab adatunk értéke kisebb vagy egyenlő, illetve nagyobb vagy egyenlő, mint a vizsgált osztályköz.
Amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy az adatok közül hány darab lépte át az adott vizsgálathoz tartozó határértéket (vagy éppen maradt alatta).

A relatív gyakoriság és a kumulált gyakoriság közötti különbség

A kumulatív szó jelentése „halmozott”. A kumulálás jelentése halmozott összeadás. A kumulált gyakoriság pedig nem más, mint a valódi relatív gyakoriságok osztályonkénti összeadása. Úgy számítjuk ki, hogy a csoport abszolút gyakoriságához hozzáadjuk a nála kisebb elemeket tartalmazó csoportok abszolút gyakoriságát. A kumulált gyakorisági sor megmutatja, hogy az osztályokba sorolt ismérvértéknél nagyobb (vagy kisebb) érték együttesen hányszor fordul elő. Tehát a kumulált gyakoriság nem más, mint a relatív gyakorisági sorok összege.

2 típusa van:

  1. Felfelé kumulálás: minden sorban összeadjuk az adott sor és a megelőző sorok abszolút gyakorisági értékeit.
  2. Lefelé kumulálás: minden sorban összeadjuk az adott sor és a megelőző sorok abszolút gyakorisági értékeit, majd a kapott értéket kivonjuk a mintaszámból.

Az SPSS-ben melyik menüpontban állíthatom be?

Analyze → Descriptive Statistics → Frequencies → √ Display frequency tables

gyakorisag beallitasa

A relatív és a kumulált gyakoriság értelmezése

gyakorisag ertelmezese

A relatív gyakoriság elemzése: A kutatás alanyainak 32%-a egyedülálló, több, mint egynegyede elvált, 18%-a házas, 16%-a élettársi kapcsolatban él, míg 13%-a özvegy.
A kumulatív gyakoriság elemzése: A kutatás alanyainak 48%-a egyedülálló vagy élettársi kapcsolatban él, 66%-a egyedülálló vagy élettársi kapcsolatban él vagy házas, illetve 88%-a egyedülálló, élettársi kapcsolatban él, házas vagy elvált. A kutatónak kell eldöntenie, hogy az elemzés során milyen eredményeket emel ki, melyek azok az eredmények, amelyek a kutatás szempontjából relevánsabbak.

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019