A 3 legfontosabb lépés a kétváltozós elemzésben

1.lépés: A változók mérési szintjének a meghatározása

Meghatározzuk, hogy milyen mérési szintűek a változóink. Az adatelemzés során a változóink mérési szintje alapján döntsük el, hogy milyen típusú kétváltozós elemzést használunk:
nominális, ordinális, intervallum és arányskála.

2.lépés: A kétváltozós elemzés típusának a kiválasztása

  • 1. Asszociációs kapcsolat: két nominális mérési szintű változónk van.
  • 2. Vegyes kapcsolat: 1 ordinális vagy 1 nominális és 1 mennyiségi változónk van
  • 3. Korrelációs kapcsolat: intervallum vagy arányskálán mért változók között

3.lépés: Adatelemzés – jellemezzük a kapcsolatot

A változók közötti kapcsolat jellemzése során meg kell állapítanunk, hogy milyen típusú ez a kapcsolat. A megfelelő statisztikai próbák kiválasztása és lefuttatása után állapíthatjuk meg, hogy milyen típusú kapcsolat van a változóink között. Három fajta kapcsolattípusról beszélhetünk: független, sztochasztikus, illetve determinisztikus kapcsolat.

  • Független kapcsolat
  • Sztochasztikus kapcsolat
  • Függvényszerű vagy determinisztikus kapcsolat

Független kapcsolat

Független kapcsolat esetén a két változó független egymástól. Ilyen esetben minden feltételes megoszlás egyforma, így megegyezik a feltétel nélküli megoszlással. Az egyik változó értékeinek (eloszlásának) ismerete nem nyújt semmilyen információt a másik változó értékeiről.

Példa: Van 2 változónk: 1. a gólyák száma, 2. a születések száma. A két változó között független kapcsolat van. A gólyák számának csökkenéséből nem következtethetünk a születések számának csökkenésére.

Függvényszerű vagy determinisztikus kapcsolat

Az egyik változó meghatározza a másik változó “viselkedését”. Ilyen típusú kapcsolattal a valódi életben ritkán találkozunk, hiszen minden egyes eseményre több tényező lehet hatással.

A sztochasztikus kapcsolat

A független és a determinisztikus kapcsolat között helyezkedik el. Tehát a változók nem függetlenek, de nincs is közöttük függvényszerű kapcsolat. Az egyik változó hatással van a másikra, de annak értékeit nem határozza meg egyértelműen. Ha ez egyértelmű lenne, akkor már függvényszerű kapcsolatról beszélnénk.

Példa: A nem ismeretében következtethetünk arra, hogy pl. a férfiak nagyobb arányban dohányoznak, mint a nők, de ha tudjuk, hogy valaki férfi, az még nem jelenti egyértelműen azt, hogy dohányzik. Csak annyit jelent, hogy a férfiak általában többet dohányoznak, mint a nők.

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019