Az ordinális mérési szintű változó esetében nemcsak a skálaértékek azonos vagy nem azonos volta, hanem azok sorrendisége is az egységek között fennálló valós viszonyokat írja le. A számértékek sorrendje az adott válaszok valamilyen szempontból vett sorrendjét mutatja. Vagyis az egyes attribútumok a vizsgált tulajdonsággal relatíve kisebb vagy nagyobb mértékben rendelkeznek. A leíró statisztikában az ordinális változókat leggyakrabban oszlopdiagrammal és kördiagrammal szokták ábrázolni.

Az ordinális mérési szint rendelkezik mindazon jellemzőkkel, mint a nominális mérési szint. Plussz, még ehhez hozzájön az, hogy az adatok sorba rendezhetők. A következő statisztikai mutatókat, próbákat alkalmazzák a leggyakrabban az ilyen mérési szintű változók esetében: percentilis, medián, rangkorreláció, Friedman-próba, ANOVA. Marketingkutatásban a relatív attitűd, vélemény, percepció és preferencia mérésében alkalmazzák.

Más néven: sorrendi -, rendezéses -, rangsoroló mérési szint

Példa
Iskolai végzettség: 1-Alapfokú 2-Középfokú 3-Felsőfokú

A sorrendi mérési szint jellemzői

  • Nem csak az ismérvértékek különbsége hordoz információt, hanem azok sorrendje is.
  • A matematikai műveleteknek nincs értelme.
  • Meg tudjuk mondani, melyik érték nagyobb vagy kisebb a másiknál.
  • Nem tudjuk, hogy mekkora az értékek közötti különbség.
  • A középértékek közül a módusz (leggyakoribb érték) és a medián határozható meg.
  • Maguk a számértékek nem hordoznak információt, csakis azoknak sorrendje.
  • Nincs mértékegysége.

Leíró statisztika: Az ordinális mérési szintű változó elemzése az SPSS-ben

Analyze → Descriptive Statistics → Frequencies → Statistics →

ordinalis valtozo mutatoi

Az ordinális mérési szintű változó elemzése

ordinalis valtozo ertelmezese

Az elemzések során mindig a Valid Percent oszlopban levő arányokat kell elemezni, hiszen ebben az oszlopban vannak kiszűrve azok a válaszadók, akik nem válaszoltak a kérdésre. Az eredmények alapján a megkérdezettek többsége felsőfokú végzettséggel rendelkezik (55%), míg több, mint egynegyede rendelkezik középfokú végzettséggel és kevesebb, mint 10%-a alapfokú végzettséggel. Tehát a legtöbben felsőfokú végzettséggel rendelkeznek (Módusz: 3).

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019