A diszkriminanciaanalízis az az eljárás, ami a következő kérdésre ad választ: milyen csoportba tartoznak célcsoportunk alanyai? A csoportot itt igen tágan értelmezhetjük. Tulajdonképpen bármilyen csoportosítás lehetséges, amelyet értelmesen vizsgálni lehet. A diszkriminancia-analízis olyan adatelemzési módszer, amelyet kategóriába tartozás előrejelzésére lehet használni. Alkalmazásával alacsony mérési szintű függő változót magas mérési szintű független változók segítségével magyarázunk.

Azt vizsgáljuk, hogy a csoporthoz tartozás mekkora százalékban becsülhető a független változókkal (pl. azt, hogy valaki drog függő vagy nem, mekkora mértékben magyarázza az életkor, iskolázottság, stb.). Az eljárás során, akárcsak a lineáris regresszió esetében olyan egyenest keresünk, amely a legjobban szétválasztja az elemzendő csoportokat.

A diszkriminanciaanalízis során tehát azt a problémát járjuk körül, hogyan lehet az emberek egyes csoportjait valamilyen vizsgált jellemzők alapján szétválasztani, az egyes csoportokat azonosítani, valamint a csoporttagságokat az előbb említett vizsgált jellemzők alapján előrejelezni.

Példa: megfelelő-e egy jelölt az állásra vagy sem, hajlamos-e depresszióra vagy nem, visszaeső bűnöző lesz-e a személy vagy a büntetés után feladja a bűnözői karrierjét.

Hogy a csoporttagságokat előre tudjuk jelezni, valamilyen jellemző vagy képesség vizsgálata szükséges, amely vagy amelyek alapján a becslésünket meg tudjuk tenni. Például a jelölt alkalmasságának vizsgálatához tesztelhetjük a munkavégzés szempontjából kulcsfontosságú képességeit. A depresszióra való hajlam vizsgálatánál megnézhetjük a családbeli előfordulását a depressziónak, nézhetjük a személyt érő stressz mennyiségét, stb. Mindezek, és az ehhez hasonló vizsgálatok végrehajtására alkalmas eljárás a diszkriminancia-analízis.

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019