Résztvevő megfigyelés

A résztvevő megfigyelés a kvalitatív kutatások legrégebbi módszere. Először a XIX. században alkalmazták a kulturális antropológusok. Ez az egyetlen olyan kutatási módszer, amely alkalmazásával azt tudhatjuk meg, hogy kutatási alanyaink ténylegesen hogyan viselkednek, nem azt, amit elmondanak magukról. A résztvevő megfigyelés egy leíró-feltáró módszer, amely ok-okozati viszonyok bizonyítására nem alkalmas. A módszer alkalmazása során fontos szerepe van a szimbólumoknak, amelyek a társadalmi viszonyok megjelenítését, értelmezéséseiknek kulcsaként szolgálnak. Főként a következő kutatási témák során ajánlott ezt a módszert alkalmazni: kultúrák, szubkultúrák, társadalmi történések alakulásának vizsgálata során (pl. tüntetések, felvonulások).

Vizsgált szimbólumokra példa: a házak előtti kerítés – kifejezést nyer a privát és nyilvános közötti határképzés, a szabadság és a szabadság korlátozottsága, a kulturális identitás típusa, stb.

Egy kérdőíves kutatás során azt vizsgáljuk, hogy a kutatás alanyai miként vélekednek valamiről, míg a résztvevő megfigyelés során azt vizsgáljuk, amit csinálnak és amiként csinálják.

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe a résztvevő megfigyelés módszerével készített kutatásunk során?

  • Mi a megfigyelés célcsoportja? Kiket figyelünk meg?
  • Mi a megfigyelés, azaz a kutatás célja?
  • A megfigyelés terepének a kiválasztása: Hol végezzük a megfigyelést?
  • Mekkor a megfigyelés teljes időtartama?
  • A megfigyelési egység megnevezése.
  • Mi a megfigyelő szerepe? Mennyire aktívan, illetve passzívan vesz részt a megfigyelt történésekben?
  • Hogyan történik az adatgyűjtés? Struktúrált vagy struktúrálatlan megfigyelést alkalmazunk?
  • Ki, hogyan, mikor, kivel és mit csinál?
  • A kutatás alanyainak kérdések feltevése, beszélgetések során gyűjtött adatok.
  • Azoknak a tárgyi alkotásoknak a leírása, amelyeket a kutatás alanyai hoztak létre.
  • A gyakorisági előfordulások megfigyelése: a megfigyelt jelenség hányszor fordult elő egy bizonyos időintervallumon belül
  • Különböző megfigyelési egységek egymáshoz viszonyított aránya.

A résztvevő megfigyelés típusai

  1. Fedett / rejtett résztvevő megfigyelés: a kutató álcázza magát, elrejti valódi kutatói szándékát.
  2. Nyílt / ismert résztvevő megfigyelés: a kutató tájékoztatja a kutatás alanyait arról, hogy ő megfigyelőként van jelen.

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019