A tartalomelemzés módszere

A tartalomelemzés a beavatkozás mentes kutatások csoportjába tartozik. Lehetőséget nyújt a háttéresemények alaposabb megismerésére, alkalmas a méllyebb, rejtett üzenetek, összefüggések feltárására. Alkalmazható önálló kutatási módszerként, illetve más módszerek kiegészítőjeként is. A módszer azon alapszik, hogy a kutatás során meg kell határoznunk egy elemzési egységet (pl. szó, mondat, cikk) és ezeket kategóriákba kell besoroljuk. Azonban a tartalomelemzést nem szabad összetéveszteni a dokumentumelemzéssel. Míg a tartalomelemzés rejtett összefüggéseket is feltár, addig a dokumentumelemzés csak az explicit módon megjelenő (nyilvánvaló) tartalmak vizsgálatára vállalkozik. Míg régen főként a médiakutatásokban volt a leginkább elterjedt, addig mára már számos tudományterületen alkalmazzák.
Angolul: Content analysis

A tartalomelemzés előnyei

  • Nem igényel sok pénzt.
  • Nem avatkozik be a jelenségbe.
  • Szakaszokra bontható.
  • Lehetővé teszi a hosszú idő alatt lezajló események vizsgálatát.

A kategóriák kialakításának szabályai

  1. A kategóriák tűkrözzék a kutatás célját.
  2. Legyenek kimerítőek – vagyis az összes kategóriát fel kell sorolni.
  3. Egymást kölcsönösen zárják ki: minden adatot csak és csakis egyetlen egy kategóriába lehet besorolni.
  4. Ugyanazon osztályozási elv alapján legyenek megfogalmazva.

S hogy miért is fontos a tartalomelemzés során jól átgondolni a kategóriák kialakítását álljon itt egy idézet:
“Mivel a kategóriák tartalmazzák a vizsgálat lényegét, egy tartalomelemzés sem lehet jobb, mint a kategóriái” (Antal László: Tartalomelemzés alapjai. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. 49. o.)

Tartalomelemzés 10 lépésben – amiket ne felejts el!

Tartalomelemzést két féle módszerrel végezhetünk: kvantitatív és kvalitatív. A kvantitatív módszerekre egy következő cikkemben fogok bővebben kitérni. A kvalitatív szövegelemzési módszereknek nincsen egy általánosan elfogadott eljárása, hiszen minden kutató saját maga kell kidolgozza a kutatása szempontjából legmegfelelőbb módszert. A következőkben olyan lépéseket sorolok fel, amelyek jó kiindulópontot jelentenek ezen módszer kidolgozásához. Szóval mire is kell odafigyelni?

  • Az elemzési egység kiválasztása: ez lehet egy szó, egy mondat vagy akár egy egész tudósítás.
  • A szavak gyakorisága és együttes megjelenésének elemzése.
  • Szimbólumok, szavak, mondatok, stb. kategóriákba való besorolása.
  • Kategóriák leírása, ezeknek a bemutatása.
  • Az egyes kategóriák miben hasonlóak és miben térnek el egymástól?
  • Kategóriák összehasonlítása a normákkal, ideálokkal, illetve a valóság eseményeivel.
  • Kinek, mit, miért és hogyan mondtak? Milyen hatása volt ennek?
  • Mire fektetődik a hangsúly, mi áll a középpontban?
  • Egy bizonyos dolgot milyen gyakran jellemeznek egy meghatározott módon?
  • Mi az, ami hiányzik? – Az elemzett szövegekben kitértek-e egyes szempontokra az elbeszélők?

SPSSABC © Minden jog fenntartva, 2019