A tartalomelemzés a beavatkozás mentes kutatások csoportjába tartozik. Lehetőséget nyújt a háttéresemények alaposabb megismerésére, alkalmas a méllyebb, rejtett üzenetek, összefüggések feltárására. Alkalmazható önálló kutatási módszerként, illetve más módszerek kiegészítőjeként is. A módszer azon alapszik, hogy a kutatás során meg kell határoznunk egy elemzési egységet (pl. szó, mondat, cikk) és ezeket kategóriákba kell besoroljuk. Azonban a tartalomelemzést nem szabad összetéveszteni a dokumentumelemzéssel. Míg a tartalomelemzés rejtett összefüggéseket is feltár, addig a dokumentumelemzés csak az explicit módon megjelenő (nyilvánvaló) tartalmak vizsgálatára vállalkozik. Míg régen főként a médiakutatásokban volt a leginkább elterjedt, addig mára már számos tudományterületen alkalmazzák.
Angolul: Content analysis
A tartalomelemzés előnyei
- Nem igényel sok pénzt.
- Nem avatkozik be a jelenségbe.
- Szakaszokra bontható.
- Lehetővé teszi a hosszú idő alatt lezajló események vizsgálatát.
A kategóriák kialakításának szabályai
- A kategóriák tűkrözzék a kutatás célját.
- Legyenek kimerítőek - vagyis az összes kategóriát fel kell sorolni.
- Egymást kölcsönösen zárják ki: minden adatot csak és csakis egyetlen egy kategóriába lehet besorolni.
- Ugyanazon osztályozási elv alapján legyenek megfogalmazva.
S hogy miért is fontos a tartalomelemzés során jól átgondolni a kategóriák kialakítását álljon itt egy idézet:
"Mivel a kategóriák tartalmazzák a vizsgálat lényegét, egy tartalomelemzés sem lehet jobb, mint a kategóriái" (Antal László: Tartalomelemzés alapjai. Budapest, Magvető Kiadó, 1976. 49. o.)
Tartalomelemzés 10 lépésben - amiket ne felejts el!
Tartalomelemzést két féle módszerrel végezhetünk: kvantitatív és kvalitatív. A kvantitatív módszerekre egy következő cikkemben fogok bővebben kitérni. A kvalitatív szövegelemzési módszereknek nincsen egy általánosan elfogadott eljárása, hiszen minden kutató saját maga kell kidolgozza a kutatása szempontjából legmegfelelőbb módszert. A következőkben olyan lépéseket sorolok fel, amelyek jó kiindulópontot jelentenek ezen módszer kidolgozásához. Szóval mire is kell odafigyelni?
- Az elemzési egység kiválasztása: ez lehet egy szó, egy mondat vagy akár egy egész tudósítás.
- A szavak gyakorisága és együttes megjelenésének elemzése.
- Szimbólumok, szavak, mondatok, stb. kategóriákba való besorolása.
- Kategóriák leírása, ezeknek a bemutatása.
- Az egyes kategóriák miben hasonlóak és miben térnek el egymástól?
- Kategóriák összehasonlítása a normákkal, ideálokkal, illetve a valóság eseményeivel.
- Kinek, mit, miért és hogyan mondtak? Milyen hatása volt ennek?
- Mire fektetődik a hangsúly, mi áll a középpontban?
- Egy bizonyos dolgot milyen gyakran jellemeznek egy meghatározott módon?
- Mi az, ami hiányzik? - Az elemzett szövegekben kitértek-e egyes szempontokra az elbeszélők?